ພາສາລາວ: Difference between revisions

Content deleted Content added
No edit summary
nothing in lao 🇱🇦❌
Tags: Replaced blanking Visual edit: Switched
ແຖວ 1:
Lao is English
'''ພາສາລາວ''' ແມ່ນພາສາລັດຖະການຂອງ [[ປະເທດລາວ|ສາທາລະນະລັດ ປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ]]. ແລະເປັນພາສາແມ່ຂອງຄົນເຊື້ອຊາດລາວ ທັງຢູ່ພາຍໃນ ແລະຕ່າງປະເທດ. ພາສາລາວມີວັນນະຍຸດ ມີການປາກເວົ້າໃນພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອຂອງປະເທດໄທ ແລະພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອຂອງປະເທດກຳປູເຈຍ. ທາງລັດຖະບານປະເທດໄທມີການສະໜັບສະໜຸນໃຫ້ເອີ້ນພາສາລາວຖິ່ນໄທວ່າ ''ພາສາອີສານ''. ລະບົບການຂຽນຈະໃຊ້ ໂຕອັກສອນລາວເຊິ່ງເປັນລະບົບອັກສອນສະຫຼະປະກອບ (ລະບົບການຂຽນທີ່ປະກອບດ້ວຍສັນຍາລັກແທນພະຍັນຊະນະ ແລະຕິດຕາມດ້ວຍສະຫຼະທີ່ຈະຢູ່ທາງໜ້າ ທາງຫຼຼັງ ທາງເທິງ ທາງລຸ່ມ ຂອງພະຍັນຊະນະ) ແລະມີຄວາມຄ້າຍຄຶງກັບພາສາໄທ ພາສາລາວແມ່ນພາສາໃນກຸ່ມພາສາໄຕ ອັນເປັນກຸ່ມຍ່ອຍຂອງຕະກູນພາສາໄທ-ກະໄດ.
🇱🇦 NO
 
🇬🇧 and 🇺🇸 YES
== ຄວາມເປັນມາຂອງພາສາລາວ ==
lo-wiki is closed
ພາສາລາວສືບທອດມາຈາກ [[ພາສາໄຕ]] ຢູ່ພາກໃຕ້ຂອງ[[ປະເທດຈີນ]]ເຊິ່ງເປັນຈຸດດັ່ງເດີມຂອງຫຼາຍພາສາຕ່າງໆ ທີ່ຍັງໃຊ້ແລະເວົ້າຢູ່ໂດຍຫຼາຍຊົນເຜົ່າ. ເນື່ອງຈາກຖືກຄວາມກົດດັນຈາກການຂະຫຍາຍຕົວຂອງອານາຈັກຈີນ, ການບຸກລຸກຂອງຊາວມົງໂກນ ແລະການປູກຝັງທຳນາຫາກິນ, ຄົນໄຕໄດ້ຍົກຍ້າຍລົງມາພາກໃຕ້ສູ່ດິນແດນສຸວັນນະພູມ ຕາມຮິມຝັ່ງ[[ແມ່ນ້ຳຂອງ]]. ການອົບພະຍົບຂອງຊາວໄຕກໍ່ໄດ້ມີກ່າວໄວ້ໃນຕຳນານຂອງເຈົ້າພະຍາ ຂຸນບູລົມລາຊາທິລາດ.
 
== ສໍານຽງທ້ອງຖິ່ນ ==
ສໍານຽງວຽງຈັນເປັນສໍານຽງທີ່ຊາວລາວຕ່າງເຂົ້າໃຈ ແລະຖືວ່າເປັນສໍານຽງທາງການທີ່ຄົນທົ່ວໄປມັກໃຊ້ໃນການເວົ້າລົມປະຈຳວັນ.
 
{| class="wikitable"
|-
! ສໍານຽງ !! ແຂວງ (ຢູ່ລາວ)
|-
| ພາກເໜືອ || ຫລວງພະບາງ, ໄຊຍະບູລີ, ບໍລິຄຳໄຊ
|-
| ພາກຕາເວັນອອກສຽງເໜືອ || ຊຽງຂວາງ, ຫົວພັນ
|-
| ພາກກາງ || ສະວັນນະເຂດ, ຄຳມ່ວນ
|-
| ພາກໃຕ້ || ຈຳປາສັກ, ສາລະວັນ, ເຊກອງ, ອັດຕະປື
|-
| ວຽງຈັນ || ວຽງຈັນ
|}
 
== ລະບົບສຽງ ==
''ເບິ່ງຕື່ມຢູ່ [[ລະບົບສຽງພາສາລາວ]]''
=== ພະຍັນຊະນະ ===
'''ສຽງສັດທະອັກສອນ[[ພະຍັນຊະນະ]]'''ໃນພາສາລາວ (ສຽງແປ) ມີຢູ່ນຳກັນ 21 ສຽງ
{|class="wikitable"
! 
!colspan="3"|ຮິມປາກ<br />ທັງສອງ
!colspan="1"|ຮິມປາກລຸ່ມ<br />-ແຂ້ວເທິງ
!colspan="3"|ປຸ່ມເຫງືອກ
!colspan="2"|ປຸ່ມເຫງືອກ<br />-ເພດານແຂັງ
!colspan="1"|ເພດານແຂັງ
!colspan="3"|ເພດານອ່ອນ
!colspan="1"|ຜະໜັງຄໍ
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງກັກ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/p/}}<br />ປ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/pʰ/}}<br />ຜ,ພ
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/b/}}<br />ບ
|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/t/}}<br />ຕ
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/tʰ/}}<br />ຖ,ທ
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/d/}}<br />ດ
| colspan = "2"|&nbsp;||&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/k/}}<br />ກ
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/kʰ/}}<br />ຂ,ຄ
|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #ccc;"|{{IPA|/ʔ/}}<br />ອ<sup>*</sup>
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງນາສິກ
| colspan = "2"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/m/}}<br />ມ
|&nbsp;
| colspan = "2"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #cfc;"|{{IPA|/n/}}<br />ນ
| colspan = "2"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/ɲ/}}<br />ຍ
| colspan = "2"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #fcc;"|{{IPA|/ŋ/}}<br />ງ
| colspan = "2"|&nbsp;
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງສຽດແຊກ
| colspan = "3"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #ccf;"|{{IPA|/f/}}<br />ຝ,ຟ
| style = "text-align: center;background: #ffc;"|{{IPA|/s/}}<br />ຊ,ສ
| colspan = "2"|&nbsp;
| colspan = "2"|&nbsp;
|&nbsp;
| colspan = "3"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #ccc;"|[[ສຽງສຽດແຊກ ເສັນສຽງ ບໍ່ກ້ອງ|{{IPA|/h/}}]]<br />ຫ,ຮ
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງປະສົມສຽດແຊກ
| colspan = "3"|&nbsp;
|&nbsp;
| colspan = "3"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #fcf;"|{{IPA|/t͡ɕ/}}<br />ຈ
|&nbsp;
|&nbsp;
| colspan = "3"|&nbsp;
|&nbsp;
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງລົວລີ້ນ
| colspan = "3"|&nbsp;
|&nbsp;
| colspan = "2"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງລົວ ປຸ່ມເຫງືອກ|{{IPA|/r/}}]]<br />ຣ
| colspan = "2"|&nbsp;
|&nbsp;
| colspan = "3"|&nbsp;
|&nbsp;
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງເປີດ
| colspan = "3"|&nbsp;
|&nbsp;
| colspan = "3"|&nbsp;
| colspan = "2"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງເປີດ ເພດານແຂັງ|{{IPA|/j/}}]]<br />ຢ
| colspan = "2"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #cff;"|{{IPA|/w/}}<br />ວ
|&nbsp;
|-
!style="text-align: left;"|ສຽງຂ້າງລີ້ນ
| colspan = "3"|&nbsp;
|&nbsp;
| colspan = "2"|&nbsp;
| style = "text-align: center;background: #cff;"|[[ສຽງເປີດຂ້າງລີ້ນ ປຸ່ມເຫງືອກ|{{IPA|/l/}}]]<br />ລ
| colspan = "2"|&nbsp;
|&nbsp;
| colspan = "3"|&nbsp;
|&nbsp;
|-
|}
:<sup>*</sup> ສຽງ {{IPA|/ʔ/}} ມີປາກົດຢູ່ໃນຄຳທີ່ມີສະລະສຽງສັ້ນແລະບໍ່ມີພະຍັນຊະນະສະກົດ
===ສະລະ===
ສຽງສະລະໃນພາສາລາວແບ່ງອອກເປັນ 3 ຊະນິດແມ່ນ ສະລະດ່ຽວ ສະລະປະສົມ ແລະສະລະເກີນ. ສະກົດດ້ວຍຮູບສະລະພື້ນຖານນຶ່ງໂຕຫຼືຫຼາຍໂຕຮ່ວມກັນ '''ສະລະດ່ຽວ''' ຫຼື '''ສະລະແທ້''' ແມ່ນສະລະທີ່ເກີດຈາກຖານພຽງຖານດຽວ ມີທັງໝົດ 18 ສຽງ.
====ສະລະດ່ຽວ====
{| class="wikitable" style="text-align: center"
!rowspan="3" | &nbsp;
!colspan=2|ລີ້ນສ່ວນໜ້າ
!colspan=4|ລີ້ນສ່ວນຫຼັງ
|-
!colspan=2|ປາກຢຽດ
!colspan=2|ປາກຢຽດ
!colspan=2|ປາກຫໍ່
|-
! ສັ້ນ || ຍາວ || ສັ້ນ || ຍາວ || ສັ້ນ || ຍາວ
|-
!ລີ້ນຍໍສູງ
| {{IPA|/i/}}<br />xິ
| {{IPA|/iː/}}<br />xີ
| {{IPA|/ɯ/}}<br />xຶ
| {{IPA|/ɯː/}}<br />xື
| {{IPA|/u/}}<br />xຸ
| {{IPA|/uː/}}<br />xູ
|-
!ລີ້ນກຶ່ງສູງ
| {{IPA|/e/}}<br />ເxະ
| {{IPA|/eː/}}<br />ເx
| {{IPA|/ɤ/}}<br />ເxິ
| {{IPA|/ɤː/}}<br />ເxີ
| {{IPA|/o/}}<br />ໂxະ, xົ
| {{IPA|/oː/}}<br />ໂx
|-
!ລີ້ນກຶ່ງຕ່ຳ
| {{IPA|/ɛ/}}<br />ແxະ
| {{IPA|/ɛː/}}<br />ແx
|&nbsp;
|&nbsp;
| {{IPA|/ɔ/}}<br />ເxາະ
| {{IPA|/ɔː/}}<br />xໍ, xອ
|-
!ລີ້ນຫຼຸດຕ່ຳ
|&nbsp;
|&nbsp;
| {{IPA|/a/}}<br />xະ
| {{IPA|/aː/}}<br />xາ
|&nbsp;
|&nbsp;
|}
====ສະລະປະສົມ====
'''ສະລະປະສົມ''' ແມ່ນສະລະທີ່ເກີດຈາກສະລະດ່ຽວສອງສຽງມາປະສົມກັນ. ເກີດການປ່ຽນບ່ອນຂອງລີ້ນໃນລະດັບສູງຫຼຸດລົງສູ່ລະດັບຕ່ຳ. ດັ່ງນັ້ນຈຶ່ງສາມາດເອີ້ນອີກຊື່ນຶ່ງວ່າ "ສະລະປ່ຽນບ່ອນ" ມີ 3 ສຽງດັ່ງນີ້.
* ເxຍ {{IPA|/iːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອີ ແລະ ອາ
* ເxືອ {{IPA|/ɯːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອື ແລະ ອາ
* xົວ {{IPA|/uːa/}} ປະສົມຈາກສະລະ ອູ ແລະ ອາ
 
===ວັນນະຍຸດ===
ພາສາລາວມີວັນນະຍຸດ 6 ສຽງ ສະແດງໃນຕາລາງດັ່ງຕໍ່ໄປນີ້.<ref>Blaine Erickson, 2001. [http://sealang.net/sala/archives/pdf4/erickson2001origins.pdf "On the Origins of Labialized Consonants in Lao"]. Analysis based on T. Hoshino and R. Marcus (1981). ''Lao for Beginners: An Introduction to the Spoken and Written Language of Laos''. Rutland/Tokyo: Tuttle. Accessed 2009-12-19.</ref> ໃນຄໍລັມເສັ້ນສະແດງຮູບຮ່າງສຽງວັນນະຍຸດ 1 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງຕ່ຳ, 3 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງກາງ, ແລະ 5 ໝາຍເຖິງລະດັບສຽງສູງ.
 
{| class="wikitable" style="text-align:center"
! rowspan=2|ຊື່
! rowspan=2|ສັນຍະລັກໃຊ້ນຳ /e/
! rowspan=2|ເສັ້ນສະແດງຮູບຮ່າງສຽງວັນນະຍຸດ
! colspan=2|ໂຕຢ່າງ
|-
! ອັກສອນລາວ
![[ສັດທະອັກສອນສາກົນ]]
|-
| ຈາກຕ່ຳໄປສູງ
| {{IPA|ě}}
| 24 ຫຼື 214
| ຂາ
| /kʰǎː/
|-
| ສູງ
| {{IPA|é}}
| 4
| ຄາ
| /kʰáː/
|-
| ຈາກສູງໄປຕ່ຳ
| {{IPA|ê}}
| 53
| ຄ້າ
| /kʰâː/
|-
| ກາງ
| {{IPA|ē}}
| 3
| ຄ່າ, ຂ່າ
| /kʰāː/
|-
| ຕ່ຳ
| {{IPA|è}}
| 1
| ກາ
| /kàː/
|-
| ຈາກກາງໄປຕ່ຳ
| {{IPA|e᷆}}
| 31
| ຂ້າ
| /kʰa᷆ː/
|}
 
==ໄວຍາກອນ==
ໄວຍາກອນພາສາລາວມີລັກສະນະຄ້າຍຄືກັບ[[ພາສາໄຕ]]ອື່ນໆ ເຊັ່ນ
*ໃນ[[ປະໂຫຍກ]]ທຳມະດາ [[ວາຈົກ|ກັດຕຸວາຈົກ]] ລຳດັບຄຳຈະລຽນເປັນ ຄຳໂຕຕັ້ງ-[[ຄຳກຳມະ]]-ຄຳປະກອບ (subject-verb-object) ເຊັ່ນ: ຂ້ອຍເວົ້າພາສາລາວ ໂດຍ ຂ້ອຍ ເປັນ ຄຳໂຕຕັ້ງ, ເວົ້າ ເປັນຄຳກຳມະ, ແລະ ພາສາລາວ ເປັນຄຳປະກອບ. ສະນັ້ນຕາມຫຼັກໄວຍາກອນລາວ ຈະບໍ່ສາມາດເວົ້າວ່າ ພາສາລາວເວົ້າຂ້ອຍ ຫຼື ເວົ້າຂ້ອຍພາສາລາວ ເພື່ອທີ່ຈະໃຫ້ມີຄວາມໝາຍດຽວກັນ.
*ບໍ່ມີການບົ່ງບອກການ (tense) ຢ່າງຊັດເຈນຄືພາສາເອີລົບທັງຫຼາຍ ເຊັ່ນ ໃນພາສາອັງກິດ go ມີຫຼາຍການ: I go (ຂ້ອຍໄປ), I went (ຂ້ອຍໄປແລ້ວ), I have gone (ຂ້ອຍໄດ້ໄປແລ້ວ).
*ບໍ່ມີເພດໄວຍາກອນ (grammatical gender) ເຊັ່ນ ພາສາຝະລັ່ງ le chien (ໝາຜູ້), la chienne (ໝາແມ່).
== ລະບົບການຂຽນ ==
[[ອັກສອນລາວ]] ແມ່ນ[[ອັກສອນ]]ທີ່[[ລັດຖະບານລາວ]]ຮັບຮອງໃຫ້ໃຊ້ຂຽນ[[ພາສາລາວ]] ເຊິ່ງໃຊ້ເປັນພາສາລາຊະການໃນປັດຈຸບັນ.
 
== ຄຳສັບ ==
ຄຳສັບພາສາລາວມີຮາກເຫງົ້າຈາກຫຼາຍບ່ອນ. ຄຳສັບລາວເດີມ ຫຼື ຄຳສັບລາວແທ້ ໄດ້ພັດທະນາມາຈາກ[[ພາສາໄຕບູຮານ]] (proto-Tai language) ໂດຍພັດທະນາພ້ອມໆ ກັບພາສາໃນ[[ຕະກູນພາສາໄຕ]] (Tai languages) ອື່ນໆ ອັນມີ[[ພາສາໄທ]] [[ພາສາໂຍນ]] [[ພາສາພວນ]] [[ພາສາໄທລື້]] ຯລຯ ເຊິ່ງບັນດາພາສາເຫຼົ່ານີ້ເຄີຍເປັນພາສາດຽວກັນມາກ່ອນກັບພາສາລາວໃນອະດີດ. ຍ້ອນມີຊົນຊາດອື່ນໆ ທີ່ເວົ້າ[[ພາສາຕະກູນມອນ-ຂະເໝນ]] (Mon-Khmer languages) ຢູ່ລ້ອມຮອບຊົນຊາດລາວ ກໍໄດ້ມີຄຳສັບຈາກພາສາເຫຼົ່ານີ້ອີກ ເຊັ່ນ[[ພາສາຂະເໝນ|ພາສາຂະເໝນບູຮານ]]. ນອກຈາກນັ້ນ ຍ້ອນ[[ພຸດທະສາສະໜາ]] ພາສາລາວຍັງມີຄຳສັບຈາກ[[ພາສາປາລີ]] ແລະ [[ພາສາສັນສະກິດ]]ອີກ. ຕອນຍຸກສະໄໝປະເທດລາວເປັນຫົວເມືອງຂອງຝະລັ່ງ ກໍໄດ້ມີການຢືມຄຳສັບ[[ພາສາຝະລັ່ງ|ຝະລັ່ງ]]ມາຫຼາຍ. ປັດຈຸບັນ ພາສາລາວມີຄຳສັບຈາກ[[ພາສາອັງກິດ]] ແລະ [[ພາສາໄທ]] ຜ່ານສື່ຕ່າງໆ ເຊັ່ນ ຈາກ[[ໂທລະພາບ]] [[ຮູບເງົາ]] [[ປຶ້ມ]] ຯລຯ.
{| class="wikitable"
|-
! ໂຕຢ່າງ
! ແຫຼ່ງຢືມ
|-
| ນ້ຳ (ຄຳລາວແທ້)
| < ລາວບູຮານ *nam.C
|-
| ຟ້າ (ຄຳລາວແທ້)
| < ລາວບູຮານ *va.C
|-
| ສາສະໜາ
| < ພາສາປາລີ sāsnā
|-
| ພາສາ
| < ພາສາປາລີ bhāsā
|-
| ສະຫຼາມ
| < ພາສາຂະເໝນບູຮານ chlaam
|-
| ຊຳນານ
| < ພາສາຂະເໝນບູຮານ jamnaan
|-
| ກະແລັມ
| < ພາສາຝະລັ່ງ crème glacée
|-
| ແວງ
| < ພາສາຝະລັ່ງ vin
|-
| ຄຸກກີ້
| < ພາສາອັງກິດ cookie
|}
 
== ອ້າງອີງ ==
{{ລາຍການອ້າງອິງ}}
== ອ່ານຕື່ມ ==
* ANSI Z39.35-1979, System for the Romanization of Lao, Khmer, and Pali; ISBN 0-88738-968-6.
* Hoshino, Tatsuo and Marcus, Russel. (1989). Lao for Beginners: An Introduction to the Spoken and Written Language of Laos. Tuttle Publishing. ISBN 0-8048-1629-8.
* Enfield, N. J. (2007). A Grammar of Lao. Mouton de Gruyter Publishers. ISBN 3-11-018588-1.
* Cummings, Joe. (2002). Lao Phrasebook: A Language Survival Kit. Lonely Planet. ISBN 1-74059-168-2.
* Mollerup, Asger. Thai–Isan–Lao Phrasebook. White Lotus, Bangkok, 2001. ISBN 974-7534-88-6.
* Kerr, Allen. (1994). Lao–English Dictionary. White Lotus. ISBN 974-8495-69-8.
* Simmala, Buasawan and Benjawan Poomsan Becker (2003), Lao for Beginners. Paiboon Publishing. ISBN 1-887521-28-3
 
== ແຫຼ່ງຂໍ້ມູນອື່ນ ==
* [http://www.omniglot.com/writing/lao.htm ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ Omniglot] {{en icon}}
* [http://sealang.net/lao/dictionary.htm ວັດຈະນານຸກົມ ພາສາລາວ-ພາສາອັງກິດ] {{en icon}}
* [http://www.seasite.niu.edu/lao/ ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ SEAsite Laos] {{en icon}}
* [http://abcdlaos.blogspot.com ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ AbcdLaos]
* [http://laocom.free.fr/ ພາສາລາວແລະອັກສອນລາວ ທີ່ Laocom]
 
[[ໝວດ:ພາສາ|ລາວ]]
[[ໝວດ:ພາສາລາວ|ລ]]
[[ໝວດ:ກຸ່ມພາສາໄທ-ກະໄດ|ລ]]
{{ພາສາລາວ}}
{{ພາສາໄທກະໄດ|collapsed}}
ດຶງຂໍ້ມູນຈາກ "https://lo.wikipedia.org/wiki/ພາສາລາວ"